MIÉRT KELL ÜGYELNI A FÉNYFORRÁSOKNÁL A KÁPRÁZÁSRA? MIT JELENT AZ UGR<19?

Káprázás
A káprázás jelenségét a látótérben található fénykilépési felületek okozzák. Ilyen felületekről beszélünk például a fényforrások, az ablakok és a tetőablakok esetén. Alapvetően két típusa létezik: a vakító káprázás és a zavaró káprázás. Beltéri munkahelyek esetén általában csak a zavaró káprázással kell számolni, mert a zavaró káprázás határértékeinek betartása biztosítja, hogy ne léphessen fel vakító káprázás sem.

Vakító Káprázás
Vakító káprázásról akkor beszélünk, ha a látótér egy része, vagy egésze, a fényerősség hatására érzékelhetetlenné válik. Vakító káprázásra jó példa az, amikor késő este szembe jön velünk egy autó és nem kapcsolja le a fényszóróját.

Zavaró Káprázás
Zavaró káprázásról akkor beszélünk, ha a látótér teljes egészében érzékelhető, de a fényerősség-kontraszt, fényvisszaverődés, vagy egyéb fényjelenség valamilyen negatív hatással van ránk. Pl.: szemfájás, fejfájás, nyaki izom fájdalom, fáradtság-érzet. Sajnálatos módon a zavaró káprázás pontos okai mind a mai napig ismeretlenek és mivel pszicho-fiziológiai jelenségről van szó, mérését az egyén szintjén kell elvégezni.

Azonban mivel nem kérdezhetjük meg minden látogató és /vagy dolgozó véleményét, szükség van egy általánosan használható mértékegységre. Ez az UGR – Unified Glare Rating, azaz Egységes Káprázási Érték. (Egységes Káprázási Index / Besorolás / Tényező?)

Az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben az UGR nem egy adott lámpatestre, hanem egy adott világítási elrendezésre jellemző érték. Ha tehát egy lámpatesten meglátjuk azt a feliratot, hogy „UGR<19”, akkor ez csupán annyit jelent, hogy a CIE-117-1995-ben előírt körülmények között teljesíti az UGR<19 követelményeit. Ha az előírásoktól eltérő világítási elrendezést alkalmazunk, akkor ez nem feltétlenül teljesül.

Ugyanakkor egy UGR<19-al jelölt lámpatest általánosságban kisebb zavaró káprázást idéz elő, mint egy UGR<22-vel jelölt lámpatest. Továbbá a káprázás hatást többféleképpen is csökkenthetjük,

• Fényterelő búra/optika alkalmazásával
• A világítási elrendezés módosításával
• A világítási egyenletesség növelésével
• A lámpatestek látótéren kívül elhelyezésével

A panelek kialakítása leginkább a fénykilépési felület anyagában és megjelenésben különbözik a normál LED panelektől. Tulajdonképpen egy fényterelő optikai hatást ér el a redőzött felületi kialakítás. Emiatt érhető el vele adott geometriájú világítási helyzetben, elrendezésben, és közel azonos fényáram mellett, jelentősen kedvezőbb káprázási érték. Lekapcsolt állapotban látszik a különbség, amikor világítanak a lámpatestek, akkor nem igazán lehet ránézésre különbséget tenni, azonban tényleges alkalmazáskor, hosszú órák elteltével a fent leírt kedvezőbb hatások érezhetők lesznek.

Fent: UGR<19 30x60 LED panel; Lent: korábbi 30x60 LED panel

Emellett az új panelek az új optika miatt egy más kerettel készültek, nincs redőzött felület és lépcső a kereten.

Ezen kívül a tápegység is megváltozott, amely ezzel együtt kedvezőbb villamos paraméterekkel is rendelkezik.